Kossuth-szobor Szeged

A Szeged egyik legszebb terén, a Klauzál téren áll az ország talán legelső, egész alakos Kossuth Lajos szobra, amely Róna József szobrászművész alkotása. A szegedi Kossuth szobrot az államférfi születésnapjának századik évfordulóján, 1902-ben avatták fel.

Egy kis történelem: Kossuth szegedi beszédei

A szobor monumentális és díszes talpazatán a szegedi toborzóbeszéd szavai olvashatóak. Kossuth Lajos 1848 őszén indult az Alföldi toborzóútra, amely szegedi állomására október 4-én érkezett, ekkor mondta el a híres buzdító hangvételű „szegedi beszédét” melyben a Szeged városát, mint "nemzetem büszkeségét" említi. Kossuth beszédének hatására sok újonc katonával gyarapodott a honvédsereg. A beszéd másnapján, Kossuth szabadon engedte a szegedi várban fogva tartott közel 500 olasz hadifoglyot, akik közül többen is a magyar oldalon harcoló olasz légió tagjai lettek. A 48-as forradalom vezére két híres beszédet mondott Szegeden, s mindkettő a Klauzál téri szobor közelében hangzott el. A második és egyben utolsó szegedi beszédét Kossuth 1848. július 12-én a Kárász-ház erkélyéről fáklyafénynél hatvan ezres tömeg előtt mondta el, melyben azt jósolta, hogy "Szegedről fog Európának a szabadság kihirdettetni".