A szegedi Fogadalmi templom
A szegedi Fogadalmi templom 1913-1930-ban épült neoromán stílusban Schulek Frigyes és Foerk Ernő tervei alapján.
A Dóm története és egyedülálló alkotásai
Az 1879. évi nagy árvíz után a városatyák fogadalmat tettek egy monumentális templom felépítésére, ez a mai Fogadalmi templom. A Dómot kívül és belül is mozaikok, szobrok, domborművek sokasága díszíti. A 9040 sípos orgona Európa templomi orgonái közül a harmadik legnagyobb. A dóm altemplomában jelentős egyházi személyiségek temetkezőhelyét találjuk.
A
dóm egyik legjelesebb alkotása Fadrusz János
Krisztus a keresztfán című szobra, amely az 1900-as Párizsi világkiállításon fődíjat nyert. A templom másik érdekessége, hogy a szentély mennyezeti mozaikján
Máriát szegedi papucsban és alföldi szűrbe öltöztetve ábrázolták.
A Fogadalmi templom Szeged arculatának a legkarakteresebb építménye, amely a 20. században képviselt egyházi építészetünk egyik leggrandiózusabb és legimpozánsabb alkotása, a Szegedi Dóm hazánkban a negyedik helyen áll a méreteit illetően.
Ennek a nagy templomnak méltó építészeti kerete lett a Rerrich Béla által tervezett
Dóm tér az egyetemi épületekkel és a püspöki palotával, amelyek 1929-1932-ben épültek szintén dekoratív téglaarchitektúrával.
A hatalmas templom mértei
Magasság: A torony 81 m, a kupola kívülről 53.6 m, belülről 33.4 m.
Hossz: 81 m kívül, 66 m belül.
Szélesség: 51 m kívül, 48 m belül.
Hajók: 15.5 m szélesek és 20.7 m magasak.
A tér:12000 m*m alapterület, akkora, mint a Szent Márk tér Velencében.
Harangok: 5 db, legkisebb a 250 kg-os lélekharang, legnagyobb (Magyarországon is!) a 8537 kg-os, alul 2.3 m átmérőjű Hősök Harangja.
Orgona: 5 manuál, 9040 síp (1.5 cm-től 5 m-ig, Európa 3. legnagyobb orgonája). Három részből áll, melyek a karzaton és a kupolában bújnak meg.
Toronyóra: Az ország legnagyobb számlapja, 4.3 méter. A mutatók 2.7 és 2.3 méteresek.
12°
