Szent Rókus Római katolikus templom Szeged

Szegeden a parkos Szent Rókus téren áll a kéttornyú, neogótikus Szent Rókus tiszteletére szentelt Római katolikus templom, amely 1909-ben épült Aigner Sándor és Rainer Károly építészek tervei szerint.

Korábban a 18. században a mai templom helyén állt a Szent Rókus kápolna, melyet az 1738-as pestisjárvány emlékére 1739-ben szenteltek fel. Az eredeti kápolna helyén aztán 1832-ben emeltek templomot, melyet aztán a ma is látható templom követett a sorban. Az 1832-ben épített templom a szegedi árvíz utáni feltöltés következtében eléggé mélyen maradt, ezért vált szükségessé a lebontása.

A Szent Rókus Római katolikus templom gótikusan befelé szűkülő főkapuját a Szent Rókus és Szent Péter Krisztus előtt című félköríves dombormű díszíti. A kapu felett nagy színes üvegtáblás rózsaablakon keresztül szűrődik be a fény. A háromhajós templom belső terét a szentély előtt kereszthajó választja ketté, keresztbordás mennyezetének jóleső vizuális hatása van. Az oltárkép Szent Rókust ábrázolja, amint az pestises betegekkel foglalkozik, a kép Vastagh György munkája. Az oltárokat a pécsi Zsolnay-gyár készítette, úgymint a templomkertjében álló Mária szobrát és Jézus Krisztus szobrát, melyeket majolikából készített el a Zsolnay-gyár. A templom szentélyének a fülkéiben kétoldalt a Magyarok Nagyasszonyának szobra és Szent Istvánnak a szobra áll. A vörös mészkőből készült keresztelőmedence még a korábbi templom öröksége.

A rókusi templom kertjében álló Mária szoborhoz egy különös história kötődik, amely az ötvenes évekhez kapcsolható. Az a mendemonda járt körben a rókusi hívek között, hogy a templomkertjében álló Mária kezében egy elhervadt virágszál kivirágzott. Ezt sokan égi csodának tulajdonították. Azonban az éppen hatalmon lévő pártvezetők megelégelték a dolgot, és a további csodákat megakadályozván, titokban levágták a szobor kezét, melyben a virágot tartotta…

Mária keze visszakerült és továbbra is őrzi keze a szerettel és hittel adott virágszálakat.